## Füleken átadták a Csóri Sándor-program támogatóinak „méltó” elismeréseit
Fülek városában ismét összegyűltek a kultúra nagyjai, hogy átvegyék a Csóri Sándor-program támogatóinak **okleveleit**. Mert mi is lehet fontosabb egy kulturális támogatónak, mint egy darab papír, ami bizonyítja, hogy igenis segítettek? Kívülről talán csak egy újabb ceremónia, de belül… nos, belül is az.
### Mi rejlik egy oklevél mögött?
A kérdés tehát adott: mit is képvisel valójában egy ilyen oklevél? Persze, egyfajta *elismerést*, ami azt sugallja, hogy a támogatók nemcsak a pénztárcájukat nyitják meg, hanem szívüket is, hogy a zene és tánc ne merüljön feledésbe. De azért valljuk be, egy csinos képkeretben kiakasztott oklevél bármikor jobb látványt nyújt, mint egy üres fal.
### Mindenki nyer (vagy mégsem?)
Amikor valaki a kultúrát támogatja, mindenki nyer. De különösen az, aki kiadhatja a támogató okleveleket. Ezek az ünnepségek remek alkalmak egy újabb önmagukat *megünneplő* rendezvényre, ahol a hangulat és a taps valamelyest feledteti az apró részleteket, mint például azt, hogy a valódi címzettek – a kisebb, *tényleges kis kultúrák* – valahol a sarokban várják, hogy nekik is jusson valami.
### Fülek: a kultúra középpontja
Fülek tehát ismét megmutatta, hogyan lehet a kultúrát igazán emlékezetessé tenni. Mert semmi sem mondja azt, hogy „támogatunk”, mint egy oklevélhullám. A kérdés csupán az, hogy a vastaps utáni csendben vajon hány támogató kérdezi magától, hogy a kedvenc kultúrmozgalma vagy szervezete miért is van még mindig a támogatás révén kapott pénz harmadik részletére várakozva.
Nos, majd talán jövőre. Addig is, éljen Fülek, a kultúra ékköve, ahol mindenki keze alatt megszületik egy-egy oklevél, amely majd inspirációt és büszkeséget sugároz a világ felé… legalábbis addig, amíg bekerül a közvetlenül a tárolószekrény melletti dobozba.
